2004. III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM






Simon Zsolt

Az Európa név eredetileg csak Görögország középső részét (Homérosz Apollón-himnusza 251 és 291) és a thrák s makedón északot foglalta magába (vö. Hérodotosz VI. 43 és VII. 8), szembeállítva a Peloponnészosszal és a szigetvilággal. A görög kolonizációval fokozatosan növekvő földrajzi ismeretek lépésről-lépésre tágították Európa fogalmát. A 6. század végén a milétoszi Hekataiosz már Európára és Ázsiára osztotta a világot, amelyet Hérodotosz (IV. 42) tovább osztott három részre: Európára, Ázsiára és Libüére (azaz Afrikára). Érdemes megfigyelni, hogy mindhárom esetben egy kisebb földrajzi régió nevét terjesztették ki egy egész kontinensre. De honnan ered ennek a területnek a neve?

Gloviczki Zoltán
Európé szerelme (PDF formátum)

Noha Európé mitikus alakja Hésziodosz korában még csak a tengeri istennők egyikeként szerepel, a képi ábrázolások tanúsága szerint a Kr. e. 6. századtól kialakul az elrablásáról szóló mitologéma. Agénór szidóni király leánya fivéreivel - többek között Kadmosszal, Phoinix-szel - él együtt a palotában, amikor Zeusz szemet vet rá, s hófehér bika képét öltve hátára csalogatja, majd a tenger habjain Kréta szigetére ragadja. Itt azután a főisten - szokásához híven mentve kalandját - a krétai királyhoz adja a megejtett leányt, még tőle születik azonban a három legendás krétai ősatya: Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz. Ahogy Európé már megálmodta a földrészek érte folyó versengését, Zeusz valóban a mi kontinensünknek ajánlja őt, nevét pedig örök emlékül amannak adja.

Hajdu Péter

Az első problémát az epüllionok csoportjának kijelölése okozza, hiszen most nem a műfaji jegyek alapján sorolunk be műveket a csoportba, hanem éppen a csoport egyes tagjairól próbáljuk az általános jegyeket leolvasni. Csakhogy a szakirodalomban messze nincs egyetértés az epüllionok csoportjába tartozó műveket illetően sem. Véleményem szerint nem szabad túllépni az eposz mint hexameteres, narratív költemény antik definíciójának határát. Narratív költeményen pedig olyan költeményt értek, amely a történetet a mesélés kedvéért meséli el, vagyis az elbeszélés alkotja a mű alapstruktúráját.

Dér Katalin

Sokan úgy vélik, Vergilius meggyőződése az lehetett, hogy a római nép polgárháborúból alighogy kilábalt, erkölcsileg szétesett, lepusztult közösségének minden egyéni tragédia és szubjektív veszteség ellenére Aristaeusra, a méhek közösségét, a kaptárt restauráló Aristaeusra, a tanulékony, engedelmes - nem véletlenül épp a rituális szabályozás iránt engedelmes! -, alkalmazkodó, hajlékony Aristaeusra, az általa képviselt poézisre, a közösség újjáteremtését segítő, számára mintát adó, s ennyiben gyakorlatias költészetre van szüksége, nem az individuális, túlfűtött érzelmektől motivált orpheusira. Igen, lehetséges, hogy Vergilius racionális meggyőződése valami ilyesmi volt. Ám Orpheus leszakított feje a folyóba vetve tovább énekel, és ez a dal, lévén mentes a halandó test anyagiságától, értelemszerűen végtelen ének: mint ahogy Vergilius is a maga dalának, a Georgicának legutolsó sorát az első nagy mű, az ecloga-könyv nyitó sorához csatolja vissza, ciklikus végtelenné téve énekét: Tityre, te patulae cecini sub tegmine fagi (zengtem… Tityrusom, ki a sátras bükk hüvösén heverészett: 4, 566 ~ I. ecloga 1).

Horváth Judit
Józsué és a görögök (PDF formátum)

Kritikus helyzetben tehát a görög istenek is szoktak segíteni, például jósok útján tudatják, hogy bűnös rejtőzik a közösségben, és a baj elhárításához tőle kell megszabadulni. Csapások, az istenség megsértése, isteni segítség - a három jelenet elemzése során minden lépésben újabb és újabb közös pontok tárultak fel. Igen, mert a Józsuét, Agamemnónt és Oidipuszt körülvevő világot ugyanabból az "anyagból" gyúrták. A rokonságon belül azonban ezúttal is ugyanolyan sokatmondó az összehasonlítás nyomán feltáruló különbség: Józsuénak Isten egyszerűen kijelöli a bűnöst, a népnek már "csak" végre kell hajtania a büntetést, a két görög történetben a hasonló szituációból megoldhatatlan emberi drámák bontakoznak ki - anélkül, hogy akár Agamemnónnak, akár Oidipusznak azonnal halállal kellene bűnhődnie. Megoldhatatlan emberi drámák bontakoznak ki, és költői műfajok születnek.

Alföldy Géza

Csak Augustus korától kezdve, de akkor robbanásszerűen indult meg mind Rómában, mind Itáliában és főleg a tartományokban a feliratkultúra elterjedése eddig sohasem látott dimenziókban. Ez a feliratkultúra arra a célra szolgált, hogy a hatalmasok, valamint az ezek nyomán orientálódó szélesebb néptömegek értékrendjét és elgondolásait egyszerű formában, könnyen megérthető híradásokkal juttassa kifejezésre és egyszersmind maradandóvá is tegye. E feliratkultúra középpontjában a római társadalmi és politikai rendszer adottságainak megfelelően a császári hatalom dicsőítése állt, mivel ez a hatalom nyújtott az uralkodóknak lehetőséget arra, hogy - állítólagos vagy valóságos - erényeiket a res publica javára érvényesítsék és ennek sorsát így megfelelő módon irányítsák.

Tóth István
A hatalom ingája (PDF formátum)

Az augustusi életmű és a személyes példa mint egy hatalmas szikla-alapzat szolgálta az utódok építkezését. S mert e talapzat igen széles volt, az utódok egyénisége, a tovább-építkezés stiláris eltérései nagyon is tág mozgásteret jelöltek ki az 1. század római princepsei számára. Az a nagy inga, amely a Tiberiustól Neróig terjedő uralkodók kormányzati stílusát, hatalmi aspirációit jellemezte, időnként igen nagy amplitudóval lengett ki mind a két irányba. A kilengést, éppen a hagyományok és a törvényes keretek hiánya miatt, elsősorban a hatalom birtokosainak egyénisége határozta meg. Minden egyes princeps egy-egy újabb kísérlet alanya és tárgya volt egy személyben: a kísérlet pedig arról szólt, hol vannak (vannak-e egyáltalán) határai a hatalomnak.

Fekete Mária

Majdnem reménytelen több ezer év távolából bizonyos képzetek meglétét biztosan igazolni, ezért is olvashatók egymásnak tökéletesen ellentmondó értelmezések. Az idolok készítési módjának alapos megfigyelése, a hasonló stílusú tárgyak elterjedési területének megrajzolása, a lelőkörülmények elemzése mégiscsak kecsegtet némi reménnyel. Segítséget jelenthet egyes máig ismert rítusok kellékeinek elemzése és nem utolsó sorban a teremtést és a civilizációs vívmányok eredetét magyarázó mítoszok különböző variációi.

Okuláré
Bartos Zoltán

Új lendületet vett a reneszánsz kora óta létező egyiptománia, amelynek jeleként divatba jöttek az egyiptizáló stílusban készült tárgyak (pl. bútorok, kisebb használati tárgyak) és az építészetben is megjelentek egyiptizáló vonások. E sajátos divatirányzat mellett természetszerűleg keresetté váltak az eredeti egyiptomi tárgyak is. Szobrok, szarkofágok, múmiák felkutatása, ókori sírépítmények, templomok feltárása a 19. század elején európai ember számára igen kockázatos vállalkozásnak számított, s ezért az önbizalom és a tetlegességtől sem visszariadó határozottság erényeiben jeleskedő, kalandorlelkű férfiakat követelt.

Textus
Krétai Dictys : Trójai napló 1. (Hajdu Péter fordítása)  
Régészet
Tóth Zsolt - Fedeles Tamás

2001-re teremtődtek meg az anyagi feltételei az ún. Mühlenberg-projektnek, amely a városi múzeum bővítését és a fürdő méltó bemutatását célozza. Ez magában foglalja az 1930-as években napvilágra került fürdő kiegészítő feltárását, restaurálását és a műemlékegyüttes múzeumi bemutatását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó didaktikai program elkészítését. Az új múzeumkomplexum a tervek szerint 2005-ben nyitja meg kapuit, s A fürdőkultúra a Rajna-vidéken a római kortól napjainkig című kiállítással várja majd a nagyközönséget.
A két szakaszban kivitelezett ásatás (2001-2002) a Rheinisches Amt für Bodendenkmalpflege és a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszéke között létrejött együttműködési szerződés alapján valósult meg, Prof. Dr. Harald Koschik és Prof. Dr. Visy Zsolt irányításával. A régészeti munka három részből állt: fel kellett tárni a fürdő körül még nem kutatott részeket, újra láthatóvá kellett tenni a basilica thermarum területét, valamint át kellett vizsgálni az 1930-as években nagyrészt feltárt fürdő körüli, eddig betonnal fedett sávot. A feltárás első fázisa 2001. májusa és októbere, a második 2002. márciusa és decembere között zajlott.

Gróh Dániel

Az I. Valentinianus portréjának gondolt fejről megtisztítása után rövidesen kiderült, hogy valójában nőt ábrázol, mivel füléből gömbcsüngős fülbevaló csüng, haját pedig hajháló szorítja le. A tisztítás közben azonban az arcon olyan vésésnyomokat is meg lehetett figyelni, amelyek a portrénak férfias jelleget kívántak adni!
Levésték a vastag felső ajkat és igyekeztek az orrot is átformálni, vékonyítani illetve egyes vonalakat hangsúlyozva az arcvonásokat megkeményíteni! A kapott eredményt összevetve egy Valentinianus-éremmel, megállapíthattuk, hogy az átalakításhoz valószínűleg az érem szolgálhatott mintául, hiszen akkoriban ez volt a legkönynyebben elérhető császárképmás, és meglepő a hasonlóság a két arcél között.

Dialogus
Beszélgetés Alföldy Géza professzorral
Múzeum
Az évszak műtárgya a Szépművészeti Múzeumban:
Etruszk szenelő tál
(Szilágyi János György)
Könyvek
Recenzió:

Harmatta János (szerk.), Ókori keleti történeti chrestomathia, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Polgár Anikó, Catullus noster. Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003


Ajánló:

Peter Brown, Szent Ágoston élete, fordította Sághy Marianne, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Fustel de Coulanges, Az antik városállam. Tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről, A Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban Az ókori község címmel megjelent kiadványának hasonmása, fordította Bartal Antal, a kiegészítő utószót Hamza Gábor írta, ELTE Eötvös Kiadó, 2003

Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás, szerkesztette Józan Ildikó, Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Goldziher Ignác, Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése, fordította Szegedi János, Paulus Hungarus-Kairosz, Budapest, 2003

Kalligram 2003/12 (december): "Antikvitás az ezredfordulón"

Korai földrajzi írók - a római hódítás kora, Fontes Pannoniae Antiquae I., ediderunt Fehér Bence & Kovács Péter, Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003

J. Maxwell Miller-John H. Hayes, Az ókori Izrael és Júda története, fordította Erdős Ágnes, Studia Orientalia 3., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi kar, Piliscsaba, 2003

Friedrich Nietzsche, A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus, fordította és a jegyzeteket írta Kertész Imre, Magvető Kiadó, Budapest, 2003

Julien Ries (szerk.), A szent antropológiája. A Homo religiosus eredete és problémája, fordította Krivácsi Anikó, Typotex , Budapest, 2003

Sáry Pál, Keresztre feszítés az ókorban, Szent István Társulat, Budapest, 2004

Simon Attila, Az örök feladat. Antik tanulmányok, Alföld Könyvek 11, Csokonai Kiadó, Debrecen, 2002

Történelem, kultúra, medialitás, , szerkesztette Kulcsár Szabó Ernő és Szirák Péter, Balassi, Budapest, 2003

Régészeti értékeink, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) kiadványsorozata, sorozatszerkesztők: Győr Attila és Nagy Levente



© 2004. ÓKOR