Mezopotámia nemcsak a civilizáció egyik bölcsője, nemcsak az írás őshazáját tisztelhetjük benne, hanem a birodalomalkotásban is megilleti az elsőség. Az i. e. 3. évezredben két birodalom is felemelkedett, s noha a III. Ur-i dinasztia állama az Akkád birodalom mögött a második volt, kiépítettsége, szervezettsége, stabilitása miatt őt tekinthetjük az első valódi birodalomnak. A cikkben az akkád előzmények bemutatásától kezdve tekinthetjük át a III. Ur-i dinasztia felemelkedést, a közigazgatás és a birodalmi ideológia górcső alá vételén kívül a belső és külső korlátokra való rávilágításon keresztül jutunk el a birodalom bukásáig.

A görögség történelme folyamán többször került birodalmak befolyási övezetébe: A Lüd Királyság fennhatóságától, a Perzsa Birodalom fenyegetettsége és befolyásán keresztül az Athéni és Spártai "birodalmak" küzdelmén, továbbá a Makedón hegemónia és az azt követő hellénisztikus birodalmak létrejöttén át a római uralomig. A tanulmány ezt a folyamatot kíséri végig, megkísérelve benutatni azt is, hogy az egyes időszakokban, hogyan változott a görögség szabadságeszménye az adott hegemónia irányában.

"…Ha eltekintünk is attól a két helytől , ahol Cicero saját magát hasonlítja Róma második megalapítójához, talán politikai programjának elemeként, de semmiképpen sem "mellékzöngék" nélkül, akkor is kitűnik, hogy Camillus a hagyományos elit értékeit tükröző nézetrendszer elemeként szerepel, azaz egyfajta birodalmi "ideológia" hivatkozási pontja lett. Cicerónál neve mindig a tradicionális értékekkel (virtus, gloria, dignitas) együtt fordul elő. Cicero, akár egy elterjedt közhelyet vett át, akár maga is hasonlóan gondolkodott, közvetítette a római előkelők tradicionális nézeteit. Az arisztokráciának Cicero zűrzavaros századában a korábbinál is nagyobb szüksége volt arra, hogy a politikai viták során elődeinek hőstetteire hivatkozzék; ez viszont megkérdőjelezi a korai köztársaság történetéről és szereplőiről ránk örökített kép hitelességét…"

"… A numidák szerepe Karthágó lerombolásában nem elhanyagolható. A numida állam rohamos terjeszkedése nem túlzottan érdekelte Rómát hiszen, Masszinissza mindig hűséges volt Rómához…Ugyanakkor a numida uralkodó minden adandó alkalmat felhasznált arra, hogy birodalmát a punok kárára tovább gyarapítsa és mindig újabb vádakat fogalmazott meg ellenük. Karthágó Kr. e. 149-ig vitathatatlanul Észak-Afrika legerősebb hatalmának számított, Rómára nézve azonban már semmiféle veszélyt sem jelentett…Amikor Kr. e. 146-ban meggondolatlanul lerombolták, Észak.Afrikának ezen a részén hatalmi vákuum keletkezett, amelyet Róma nem tudott, vagy inkább ideig-óráig nem is akart kitölteni…"

"…Kleopátra személyének kulcsszerep jutott abban az eseménysorban, amely Róma történelmének legnagyobb fordulatához, az egész Mediterrán-medencét magába foglaló Birodalom létrejöttéhez vezetett… A királynőben testet öltött karizmatikus erő magához vonzotta a római köztársaság sírját megásó triumvireket - Pompeius Magnust, Iulius Caesart, majd Marcus Antoniust -, rafinált politikai lépésekre késztette Caius Octavianust (a későbbi Augustust), és hosszú időre meghatározta a Birodalomba betagolódott szatellit-királyságok - Iudaea, Mauretania, Kommagéné, és talán Noricum Regnum - történelmét. Kleopátra kétségtelenül a Krisztus születése előtti évszázad legfontosabb politikai háttérfigurája volt…"

"…Az Aeneis szövegét lépten-nyomon átszövő időbeli előre-, illetve hátrafelé mutató utalások révén az eposz átfogja a rómaiak egész történetét a trójai létből való kiválástól egészen Augustus uralmáig. A mű nem egyszerűen történelmi eposz, hanem az európai irodalom első olyan epikus alkotása, amelynek tárgya maga a történelem. Ennek értelmezési lehetőségeit járja körül Vergilius, okait vizsgálja, működési mechanizmusait elemzi - ma már tudjuk, hogy nem egyszerű következtetésekkel, sokkal inkább ellentétpárokkal, néha homlokegyenest ellentmondó jelenetek ábrázolásával…"

A szerző végigkalauzól bennünket a a Püspöki Palota földszinti termében (Sala terréna) kiállított kőemlékektől a Savari a múzeum kiállítótermein keresztül a szabadtéri emlékekig (Romkert és Iseum).

A Savaria Múzeumban őrzött, a múlt század elején Egyiptomot bejárt testvérpár gyűjteményének rövid ismertetése.

Beszámoló a 2002. augusztus 22-25-i, szombathelyi Savaria Történelmi Karneválról.

Bosworth, A. B., Nagy Sándor. A hódító és birodalma, fordította Vilmos László, Osiris, Budapest, 2002

Dover, Kenneth James, Görög homoszexualitás, fordította Dupcsik Csaba, Osiris, Budapest, 2001

Arisztophanész összes művei, fordította Arany János, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Bolonyai Gábor, Osiris, 2002

Borhy László, Pannoniai falfestmény. A Négy Évszak, az Idő és a Csillagok ábrázolása egy brigetiói mennyezetfestményen, Enciklopédia, Budapest, 2001

Gyulai Ferenc, Archeobotanika. A termesztett növények története a Kárpát-medencében a régészeti - növénytani vizsgálatok alapján, Jószöveg, Budapest, 2001

Hegyi Dolores, Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe, Osiris, Budapest, 2002

Kákosy László, Az alexandriai időisten. Válogatot tanulmányok (1957 - 1998), Osiris, Budapest, 2001

Martialis, Válogatott epigrammák/Electa epigramma (magyar-latin párhuzamos szöveg), válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Adamik Tamás, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001

Németh György, Karthágó és a só. Az ókortörténet babonái, Korona, Budapest, 2002

Pauszaniasz, Görögország leírása I-II, fordította, jegyzetekkel ellátta és a névmutatót összeállította Muraközy Gyula, A jegyzeteket kiegészítette és az utószót írta Patay-Horváth András, a térképeket készítette Nemes Júlia, Pallas Stúdió-Attraktor, Budapest, 2000

Platón összes művei kommentárokkal, az eddig megjelent szövegeket fordították, a fordításokat javították, a jegyzeteket, tanulmányokat és szerkezeti vázlatokat írták: Horváth Judit, Bárány István, Ritoók Zsigmond és Steiger Kornél, Atlantisz, Budapest, 1998-tól

Idősebb Plinius, Természetrajz XXXIII-XXXVII. Az ásványokról és a művészetekről (kétnyelvű kiadás), fordította, a jegyzetekket és a névmagyarázatot készítette Darab Ágnes és Gesztelyi Tamás, Enciklopédia, Budapest, 2001

Szőke Ágnes - Kissné Szemérdi Gizella, Mitológiai séta a belvárosban, Masszi, Budapest, 2001

Wallis, Richard T., Az újplatonizmus, fordította és a függeléket összeállította Búzási Gábor, Osiris, Budapest, 2002

Xenophón történeti munkái, fordította Németh György, Vilmos László, Fein Judit és Gradvohl Edina, a jegyzeteket és az utószót írta Németh György, Osiris, Budapest, 2001